AZ

ERZSÉBETVÁROSI REFORM GIMNÁZIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOMJEGYZÉK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 3

Az iskola adatai 3

A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) személyi hatálya. 3

AZ ERG-SZKI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.. 4

Az iskola felépítése. 4

A diákok.. 4

A szülők.. 4

A pedagógusok.. 5

A diákok, a szülők és a pedagógusok közös testületei 7

Az iskolavezetés. 8

Az iskolatitkár. 10

Az iskolatitkár. 11

A kuratórium.. 11

 AZ ERG-SZKI MŰKÖDÉSI RENDJE.. 12

A nyitva tartás, a vezetők intézményben tartózkodásának rendje. 12

A vezető helyettesítése. 12

A postabontás, a levelek és az iratok kezelési rendje. 12

A vendégfogadás. 13

A helyettesítések.. 13

Az értékelési rendszer. 14

    A FELVÉTELI RENDSZER                                                                                                                                                                                       13

A trimeszterzáró vizsgák és az osztályozóvizsga. 14

A tankönyvek kiválasztása, rendelése és támogatása. 15

A könyvtárhasználat. 16

A mindennapos testedzés. 16

A tanórán kívüli foglalkozások.. 16

Az ünnepélyek és a hagyományos rendezvények.. 17

A fogadóórák.. 17

A térítési díj. 17

Az ügyeleti rendszer. 18

A tanulók jutalmazásának elvei, formái 19

Az anyagi felelősség.. 19

A dohányzás. 19

A gyermekvédelem.. 19

Az iskolaorvosi ellátás. 20

A baleset-megelőzés és a védő-óvó előírások.. 20

Rendkívüli esemény az iskolában. 20

Az iskola külső kapcsolatai 21

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, KÖZZÉTÉTEL, NYILVÁNOSSÁG.. 21

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. 1.Az iskola adatai

Az intézmény neve: Erzsébetvárosi Reform Gimnázium

Az intézmény nevének rövidítése: ERG

Az alapítás éve: 2011

Az intézmény székhelye: 1074 Budapest Szövetség utca 35.

Az intézmény fenntartója: Lira Alapítvány (1147 Budapest, Deés utca 3./a)

Az intézmény működését a Közoktatási Törvény és ez a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szabályozza.

I. 2.A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) személyi hatálya

Az SZMSZ és a mellékleteket képező egyéb szabályzatok betartása az iskola valamennyi diákjára, pedagógusára és egyéb dolgozójára nézve kötelező. Az SZMSZ megsértése fegyelmi vétség.

2. AZ ERG-SZKI SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

II. 1.Az iskola felépítése

Az ERG szervezeti felépítésében a következő személyek vesznek részt: a diákok, a szülők, a pedagógusok, az iskolatitkár és a technikai munkatársak (pénzügy, karbantartók, takarítók). A résztvevők csoportjai, testületei, választott felelősei dönthetnek minden olyan kérdésben, amelyek csak őket érintik, továbbá amelyeket az SZMSZ a hatáskörükbe utal. Ezek a csoportok, testületek, választott felelősök és természetesen az egyes személyek az iskola bármely szakmai vagy irányító testületéhez fordulhatnak. A megszólított köteles érdemi választ adni ésszerű időn, de legkésőbb két héten belül.

II. 2.A diákok

A diákok csoportját az iskolába beiratkozott összes diák alkotja. Az iskolában a diákok osztályközösségekben élik mindennapjaikat. Az osztályok létszáma átlagosan 20 fő. Az osztály képviselőket delegál az iskola megfelelő testületeibe. Az osztályt az osztályfőnök vezeti, gondozza munkaköri leírásának megfelelően. Az osztályfőnöki megbízást az igazgató adja.

A diákok érdekeik képviseletére diákönkormányzatot (DÖK) hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a diákokat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK munkáját egy pedagógus segíti. A DÖK dönt saját felépítéséről és működéséről. Szervezeti és Működési Szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha az SZMSZ jogszabálysértő, illetve ütközik az iskola SZMSZ-ével vagy Házirendjével. A DÖK javaslattevő, véleményezési és egyetértési jogaival a jogszabályoknak megfelelően élhet. A DÖK üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

II. 3.A szülők

A szülők csoportját az iskolába beiratkozott összes diák szülői és gondviselői alkotják. Az egy osztályba járó diákok szülői az osztályszülői értekezletek résztvevői. Az osztályszülői értekezleteket az osztályfőnökök vezetik. Az osztályszülői értekezletet évente legalább háromszor össze kell hívni. Ezek időpontjáról az osztályfőnökök legalább egy héttel az értekezletet megelőzően értesítik a családokat. Az osztályszülői értekezleteken megállapodás és igény szerint az osztályban tanító szaktanárok és az osztályba járó diákok is részt vehetnek.

II. 4.A pedagógusok

A pedagógusok csoportját (nevelőtestület) a nevelő-oktató munkában résztvevő valamennyi dolgozó alkotja. Pedagógusok lehetnek alkalmazásban álló foglalkoztatottak, illetve óraadó tanárok. A pedagógusok véleményt nyilváníthatnak vagy javaslatot tehetnek az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület dönt a diákok magasabb évfolyamba lépéséről, illetve a diákok osztályozó vizsgára bocsátásáról. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató dönt. A nevelőtestület rendszeresen (általában havonta) értekezik. Az értekezletekről emlékeztetőt kell készíteni.

A Stáb(vezető-tanárok) a nevelőtestület rendszeresen (hetente) ülésező testülete, az ERG legfőbb javaslattevő és döntés-előkészítő fóruma. Tagjai kizárólag az ERG vezető tanárai. Az egyes esetekben érintett óraadó pedagógusok, valamint az ERG új pedagógusai tanácskozási joggal vehetnek részt a Stáb munkájában. A Stáb munkáját az ERG  igazgatója, ill. pedagógiai vezetője készíti elő és az üléseket ő vezeti.

A Stáb tagjainak a Stáb ülése előtt legalább három nappal be kell nyújtaniuk azokat a napirenddel kapcsolatos javaslataikat, amelyek Stábon kívüli pedagógusok részvételét is igénylik.

A Stáb tagjainak a részvétel kötelező. Ha valaki nem tud jelen lenni, azt indoklással együtt előre közli az igazgatóval, ill. a pedagógiai vezetővel, aki ismerteti azt a Stábbal. A Stáb határozatképes, ha a szavazásra jogosultak kétharmada jelen van. A Stáb döntéseit általában egyszerű többséggel hozza, de határozhat úgy is, hogy valamely döntés kétharmados többséget igényel. A Stáb üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

A Stáb javaslattevő és döntéselőkészítő hatásköre a következőkre terjed ki:

• a tanulókkal kapcsolatos pedagógiai-szakmai kérdések;
• a felvételi rendszer alapelvei;
• az ERG értékelési rendszerének alapelvei;
• az iskola által szervezett vizsgák tartalmi kérdései (trimeszterzáró vizsga, osztályozó vizsga, kisérettségi);
• a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend elfogadása;
• a tanév időbeosztása.

Az Iskolabíróság tárgyalásain legalább két Stáb-tagnak jelen kell lennie.

Ha egy tanulócsoportban egy trimeszterben a bukások aránya eléri a 40 %-ot, a Stáb megvizsgálja az érintettek (szaktanár, osztályfőnök, diákok) beszámolóját, és indokolt esetben intézkedési tervet készít, melyről az igazgató dönt.

Az iskolában „Szociális Bizottság” működik, amely dönt a diákoknak odaítélhető szociális támogatás mértékéről. Tagjai: a gimnázium igazgatója, az érintett tanuló osztályfőnöke és patrónusa, valamint a gimnázium mentálhigiénés szakembere és gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. A bizottság a hozzá benyújtott kérelmek, valamint az azokhoz mellékelt igazolások alapján dönt a térítési díj részleges vagy teljes csökkentéséről. A támogatás egy félévre szól.

Az osztályokat az osztályfőnökök vezetik. Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg, és visszahívásukra is az igazgató jogosult. Az osztályfőnökök minden információt megadnak az osztályukba járó diákoknak ahhoz, hogy az iskolában a legjobb képességeik, tudásuk szerint tudjanak élni, tanulni, dolgozni. Feladataik:

• az osztályfőnöki órák megtartása, ami nem korlátozódhat az osztályba járó diákokkal kapcsolatos adminisztrációs teendők végrehajtására[1];
• az osztályszülői értekezletek előkészítése, vezetése;
• kapcsolattartás a szülőkkel;
• a patrónust nem választott diákok érdekképviseletének ellátása;
• a hivatalos dokumentumok (osztálynaplók, értesítők, törzslapok, bizonyítványok, osztály-statisztikák) rendszeres, pontos vezetése, elkészítése;
• az osztállyal kapcsolatos egyéb adminisztrációs teendők ellátása (vizsganévsorok elkészítése stb.);
• osztálykirándulások szervezése;
• az osztálypénz összegyűjtése;
• trimeszterenként beszámolás a vezetőségnek az osztály helyzetéről, előmeneteléről, állapotáról.

Az iskolában a diákok érdekeinek legfőbb képviselői a patrónusok. A diákok a tanév első hónapjának végéig választhatnak maguknak egy pedagógust, aki patrónusuk lesz az év során – ideális esetben a gimnáziumi tanulmányaik teljes idején. Ő az, aki tájékoztatja patronáltját, részt vesz fontosabb döntéseiben (még ha csak tanácsadóként is), közös megállapodásaikat számon kéri, patronáltja családjával pedig szorosabb kapcsolatot tart fenn. Segíti a diák önismeretének kialakulását, képességei megismerését, a számára legalkalmasabb tevékenységformák kialakítását. Kapcsolatuk a kölcsönös elfogadáson alapul. A patrónusság szabályai:

• Egy patrónushoz maximum 6 diák tartozhat.
• A 9. évfolyam diákjainak kötelező patrónust választani, a felsőbb évfolyamosoknak nem. Ha a patronáltnak és a patrónusnak valami ok miatt nem sikerül megtalálniuk egymással a közös hangot, akkor lehetőség van a váltásra.
• A patrónus nélkül a patronáltját érintő lényeges ügyekben nem lehet dönteni.
• A patrónus alkalmat biztosít patronáltja számára a négyszemközti beszélgetésre.
• A patrónus kiemelt feladata az érték- és normaközvetítés, az életkornak megfelelő önismereti fejlesztés is.
• A patrónus tartja a kapcsolatot a szaktanárokkal, segíti őket, hogy patronáltja adottságainak legmegfelelőbb terhelést kapja, tájékozódik a patronáltja tantárgyi előmeneteléről, órai munkájáról.
• A közös megbeszélések, egyéni tapasztalatok alapján a patrónus a szülőkkel is egyeztetve törekszik patronáltját a számára legmegfelelőbb úton tartani, élet- és munkarendjét, tanulását alakítani.

II. 5.A diákok, a szülők és a pedagógusok közös testületei

A diákok, szülők és pedagógusok közös képviseleti fóruma az Iskolaszék. Az Iskolaszék képviselői: három diák, három szülő, három Stáb-tag és a fenntartó képviselője.

Az Iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az Iskolaszékre átruházza. Az Iskolaszék részt vesz az iskola által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Az Iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a Házirend és az SZMSZ elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben. Az Iskolaszék véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a Pedagógiai Program elfogadására. Az Iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az Iskolaszék üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

Az iskolai konfliktusok kezelésének legfontosabb színtere az Iskolabíróság. Az iskolai fegyelmi ügyekben kizárólag az Iskolabíróság hozhat határozatot. Az Iskolabíróság két diákönkormányzati képviselőből, két Stáb-tagból és a levezető elnökből áll. Az iskolabíróság ülésein a tagoknak azonos jogosítvánnyal egy-egy szavazatuk van. Az Iskolabíróságba a tanév elején delegálják a tagokat. Visszahívásukat az érintett oldal kezdeményezheti. A fegyelmi ügyekben lefolytatott eljárás alapja a Közoktatási Törvény 76.§-a, a 11/1994 MKM rendelet 32.§-a, valamint a 11/1994 MKM rendelet 5. számú melléklete.

II. 6.Az iskolavezetés

Az iskolavezetés az igazgatóból és az igazgatóhelyettesből áll.

Az intézmény igazgatója az intézmény egyszemélyi képviselője. A jogszabályokban meghatározottakon túl feladatai a következők:

• a jogszabályok figyelemmel kísérése;
• a pályázatok figyelemmel kísérése és a pályázatok elkészítésének koordinálása;
• az iskolán kívüli társadalmi és szakmai kapcsolatok ápolása, fejlesztése;
• a felvételihez kapcsolódó iskolai reklám- és marketingtevékenység megszervezése és koordinálása;
• a felvételi eljárással kapcsolatos teendők intézése a 11/1994 MKM Rendelet 8. számú melléklete szerint;
• részvétel a Pedagógiai Program elkészítésében, az abban foglaltak megvalósításában, és a megvalósítás értékelésében;
• részvétel az iskola Minőségbiztosítási Programjának elkészítésében és betartásának ellenőrzése;
• a tanév előkészítésének és lezárásának ellenőrzése;
• részvétel a tantárgyfelosztás elkészítésében;
• az intézményi jelentések és statisztikák elkészítése;
• a nevelő-oktató munka ellenőrzése (óralátogatás);
• a trimeszterzáró-, az osztályozó-, a javító, a kisérettségi- és az érettségi vizsgák megszervezésének és lebonyolításának ellenőrzése;
• részvétel a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében;
• az iskolaszülői értekezletek előkészítése és vezetése;
• szükség és igény szerint részvétel az osztályszülői értekezleteken;
• a diákok jutalmazásának és büntetésének irányítása;
• törvényességi ellenjegyzési kötelezettség gyakorlása a tanulói jogviszony megszűnésével kapcsolatos fegyelmi ügyekben;
• döntés a felvételi időszakon kívüli érkezők, átjelentkezők felvételi kérelmének ügyében;
• a térítési díjak befizetésének ellenőrzése;
• az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítása és karbantartása;
• a gazdasági és munkaügyi folyamatok összehangolása;
• döntés az új kollégák felvételéről;
• a továbbképzési terv elkészítése;
• az iskola balesetmentességének biztosítása;
• a munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatás megszervezése.

Az igazgatóhelyettes feladatai:

• az igazgató helyettesítése az SZMSZ III. 3. pontjában leírtak szerint;
• a jogszabályok figyelemmel kísérése;

• részvétel a Pedagógiai Program elkészítésében, az abban foglaltak megvalósításában, és a megvalósítás értékelésében;
• részvétel a tanév előkészítésében és lezárásában;
• részvétel a tantárgyfelosztás elkészítésében;
• az órarend elkészítése;
• az ügyeleti- és helyettesítési rend elkészítése és betartásának ellenőrzése;
• a heti fogadóórák megszervezése;
• a tanulószoba megszervezése és ellenőrzése;
• a tanmenetek összegyűjtése és ellenőrzése;
• a pedagógusok adminisztrációs fegyelmének ellenőrzése (osztálynaplók, értesítők, törzslapok, bizonyítványok);
• részvétel a nevelő-oktató munka ellenőrzésében (óralátogatás);
• a trimeszterzáró-, az osztályozó-, a javító, a kisérettségi- és az érettségi vizsgák megszervezése, lebonyolítása és ellenőrzése;
• a központi mérések iskolai lebonyolításának megszervezése;
• a Stáb üléseinek előkészítése és levezetése;
• részvétel a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében;
• az osztályfőnökök munkájának koordinálása;
• szükség és igény szerint részvétel az osztályszülői értekezleteken;
• a felvételi előkészítése és lebonyolítása;
• a felvételt nyert tanulók beiskolázásának koordinálása;
• döntés-előkészítés a felvételi időszakon kívüli érkezők, átjelentkezők felvételi kérelmének ügyében;
• az iskolai ünnepségek, rendezvények felelőseinek felkérése/kijelölése, munkájuk segítése és ellenőrzése;
• részvétel az új kollégák felvételi eljárásában;
• az új kollégák informálása, munkájának segítése;
• a pedagógusok óraelszámolásának ellenőrzése;

• a pedagógusok szabadságolási tervének elkészítése.

II. 7.Az iskolatitkár

Az iskolatitkár kötelessége az intézményi feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, valamint az ügyeket kísérő iratok kezelése az intézmény iratkezelési szabályzata alapján. Az iskolatitkár felel az iskolai ügyek titkos kezeléséért, iskolai információkat csak vezetői utasításra adhat tovább. Munkaideje hétfőtől csütörtökig 7³⁰-tól 16⁰⁰-ig, pénteken 7³⁰-től 14⁰⁰-ig tart. Feladatai:

• az iskola alapdokumentumainak, nyilvántartásainak szakszerű tárolása;
• az iskola bélyegzőinek szakszerű tárolása;
• a tanári és tanulói nyilvántartó szoftver kezelése;
• a be- és kiiratkozás, valamint a felvételik jogszabályoknak megfelelő adminisztrálása;
• az iskolához érkező posta, csomagok, egyéb küldemények átvétele és továbbítása az iskolavezetés számára;
• közreműködés az iskolai statisztikák, jelentések elkészítésében;
• jegyzőkönyv, emlékeztető készítése minden olyan esetben, amikor erre utasítást kap;
• a diákigazolványok kiadása, megújítása, nyilvántartása;
• a pedagógus-igazolványok megrendelése és nyilvántartása;
• a MÁV-igazolványok megrendelése és nyilvántartása;
• az iskolalátogatás igazolása;
• nyomtatványok rendelése, kezelése;
• a napi ügyek, levelezés, iktatás intézése;
• a baleseti jegyzőkönyvek felvétele;
• a térítési díj beszedése, csekkek kiadása;
• szülői meghívások, értesítések postázása;
• munkaidőben a telefon kezelése;
• segítségnyújtás a szülőknek, vendégeknek, érdeklődőknek;
• egyéb aktuális feladatokban való közreműködés (nyílt nap, tankönyvrendelés-osztás, külső orvosi vizsgálatok stb.)

II. 8.A kuratórium

Az iskola tulajdonosi, fenntartói jogokat gyakorló testülete a Lira Alapítvány Kuratóriuma. Működését Alapító Okirata és saját Működési Szabályzata alapján végzi. Dönt az iskola finanszírozásának és fejlesztésének stratégiai kérdéseiben. Elfogadja az éves költségvetést és az éves gazdasági beszámolót. Az Iskolaszékkel egyetértésben elfogadja az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát. Évente beszámoltatja az iskola igazgatóját. A Kuratórium üléseiről emlékeztető készül.

3. AZ ERG MŰKÖDÉSI RENDJE

III. 1.A nyitva tartás, a vezetők intézményben tartózkodásának rendje

Az iskola hétköznapokon 7 óra 40 perctől 15 óra 40 percig van nyitva. Ez idő alatt a vezetőség valamelyik tagjának az iskolában kell tartózkodnia. A benntartózkodás heti rendjét a tanév kezdésekor ismertetni kell a diákokkal és a nevelőtestület tagjaival.

III. 2.A termek, helyiségek használati rendje

Az iskola termeit, helyiségeit 7 óra 40 perctől 15 óra 40 percig az oktatási programnak megfelelően látogathatják a diákok. Előzetes igazgatói engedéllyel ettől eltérő időpontban is szervezhetők foglalkozások, amelyek idején a foglalkozást tartó pedagógus felel az intézmény rendjéért.

A gépterem használatának külön szabályzata van, amelyet az iskola rendszergazdája készít el, és az iskola igazgatója hagy jóvá.

Az iskola termeit, helyiségeit olyan csoportok, személyek, akik nem az iskola mindennapos használói, csak az igazgató jóváhagyásával, előre egyeztetett feltételekkel használhatják.

Reklámtevékenységet az intézményben csak a hatályos jogszabályoknak megfelelően lehet folytatni az iskolavezetés engedélyével.

Az iskola termeinek, helyiségének használatát a fentieken kívül a Házirend szabályozza.

III. 3.A vezető helyettesítése

Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben az igazgatóhelyettes helyettesíti. Ha ez rendkívüli esemény miatt nem megoldható, az igazgatónak ki kell jelölnie egy helyettest a nevelőtestület tagjai közül. Az igazgató legalább egy hétig tartó távolléte esetén az igazgatóhelyettes hatásköre kiterjed a teljes intézményvezetői jogkörre.

III. 4.A postabontás, a levelek és az iratok kezelési rendje

Az iskolához érkező postát, csomagot, egyéb küldeményeket az iskolatitkár veszi át, és a vezetőség iskolában tartózkodó tagja bontja fel. Az iktatást igénylő (nem személyre szóló, hivatalos) ügyiratokat az iskolatitkár iktatja. Az ügyiratot – ha arra külön rendelkezés nincs – két példányban kell elkészíteni. Az első példány az ügyintézőhöz, a második az irattárba kerül. Az iskolából kimenő ügyiratot postakönyvvel kell továbbítani. A postát az iskolatitkár – lehetőség szerint – naponta meghatározott időben indítja. A személyre szóló, nem hivatalos leveleket az iskolatitkár közvetlenül a címzettnek továbbítja.

III. 5.A vendégfogadás

Az iskolába érkező vendégeket tanítási napokon 8 óra és 15 óra között az iskolatitkár fogadja, és az ügyeletes tanár segíti a keresett személy megtalálásában. Diákokat – kivételes esetektől eltekintve – csak a tanítási órákon kívül lehet felkeresni az iskolavezetés engedélyével. Politikai párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet az intézményben, illetve politikai jellegű rendezvényt sem lehet tartani az intézményben.

III. 6.A helyettesítések

A hiányzó tanárok helyettesítését lehetőség szerint szakszerűen kell megoldani. Előre tudható hiányzások esetében, ha ez mégsem lehetséges, óracserével vagy más szakos tanár felkérésével kell megoldani a helyettesítést. Az órarend alapján kijelölt helyettesnek az előre nem látható, váratlan hiányzások esetén kell bemennie az órát megtartani. Ennek érdekében az adott órában rendelkezésre kell állnia. A hiányzó tanárokról és helyettesítésükről a tanáriban levő faliújságon kell tájékoztatni a nevelőtestületet. A helyettesítés megszervezése az igazgatóhelyettes felelőssége.

III. 7.A felvételi rendszer

Az iskolába a központi felvételi tesztet eredményesen megírt, a felvételi beszélgetésen megfelelő nyitottságot és motivációs értéket képviselő fiatalokat vesznek fel.

Évközi felvételi csak az iskola pedagógiai vezetőjével való találkozást követően lehetséges.

Nem magyar állampolgárok továbbtanulása is lehetséges, amennyiben beszélnek magyarul és megfelelnek az Oktatási Törvény 110.§ feltételeinek.

III. 8.Az értékelési rendszer

Az értékelés iskolánkban százalékokkal történik, de a félév és a tanév vége hagyományos osztályzatokkal kerül lezárásra. A százalékok a következő módon válthatók át osztályzatokra:

A tanuló havi értékelését feleletek, röpdolgozatok, dolgozatok, házi dolgozatok, illetve az órai munkája adják. Dolgozatnak minősül az az előzetesen bejelentett és a naplóba a „Megjegyzések” rovatba bejegyzett írásbeli beszámoló, amely háromnál több óra anyagát kéri számon, és megírása legalább egy teljes tanórát vesz igénybe. Egy tanítási napon legfeljebb két dolgozat iratható. A tanuló joga a dolgozatot és annak értékelését a megírástól számított két héten belül kézhez kapni. Ha a dolgozat nincs határidőre kijavítva, akkor a tanulókat javítási lehetőség illeti meg a következő tanórák valamelyikén. A tanuló dolgozatának értékelésével kapcsolatban kérdéseket tehet fel, amelyekre a tanár köteles érdemi választ adni. A dolgozatokat a szaktanár őrzi, és a szülő – kérésére – a fogadóórákon megtekintheti azt.

III. 9.A trimeszterzáró vizsgák és az osztályozóvizsga

A tanév három trimeszterből áll. A trimeszterek a tanév közel azonos időtartamú egységei, amelyeket a téli és a tavaszi szünet választ el egymástól. A trimeszterek vizsganapokkal zárulnak. Vizsgáznia annak a tanulónak kötelező, akinek két vagy három havi értékelése eredménytelen vagy hiányzik, illetve akinél az adott trimeszter havi eredményeinek átlaga nem éri el az elégséges szintet. Vizsgát kizárólag a trimeszter teljes tananyagából lehet tenni. Egy trimeszterben egy tanuló legfeljebb négy tantárgyból tehet vizsgát.

A trimeszterzáró vizsgák során a tanuló legfeljebb négy tantárgyból megpróbálhatja javítani a trimeszter során elért eredményét. Javítani kizárólag a trimeszter teljes tananyagából lehet. A trimeszterzáró, illetve a trimesztert javító vizsgák együttes száma nem haladhatja meg a négyet.

A nevelőtestület engedélyével a tanév tananyagából osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, akinek

• igazolatlan mulasztása eléri a 30 órát;
• igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 órát, és igazolatlan mulasztásainak száma nem haladja meg igazolt mulasztásainak számát;
• egy vagy több tantárgyból a mulasztása eléri az éves óraszám 30%-át.

A nevelőtestület osztályozó vizsgákra a tanév végén három napot jelöl ki. A vizsgák történhetnek írásban és/vagy szóban egy legalább három főből álló bizottság előtt.

Az osztályozó vizsgák halasztására egyszer van lehetőség. A halasztási kérelem benyújtásának határideje: a vizsgák előtt egy héttel.

III. 10.A tankönyvek kiválasztása, rendelése és támogatása

A tankönyvek kiválasztása, rendelése és támogatása a 2001. évi XXXVII. Törvény és a 23/2004. OM Rendelet alapján történik.

A pedagógusokat munkakörüknél fogva megilleti az a jog, hogy megválasszák a számukra leginkább megfelelő tanítási segédeszközöket, tankönyveket. A kiválasztás szempontjai:

• A tankönyv tartalma illeszkedjen a tantervben, illetve a Pedagógiai Programban megfogalmazottakhoz.
• A tankönyv megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak.

A tankönyvrendelés felelőse – a törvény által meghatározott módon – a tankönyvforgalmazó képviselője vagy az iskolavezetés által a tanév elején kijelölt dolgozó. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy a felhasználható tankönyvek, segédletek hivatalos jegyzéke megfelelő időben eljusson a szaktanárokhoz. Az azonos tantárgyat tanító szaktanárok igényüket írásban jelzik a tankönyvfelelősnek, aki lebonyolítja a megrendeléseket, biztosítja, hogy a megjelölt tankönyvek tanévkezdéskor rendelkezésre álljanak, gondoskodik az érkező könyvek szétosztásának megszervezéséről. A munka összehangolásában az igazgatóhelyettes segíti.

A tankönyveket a diákok az iskolában veszik át. Azok a diákok, akik a tankönyvek megvásárlásához támogatást kérnek, alanyi jogon fordulhatnak a Szociális Bizottsághoz. A tankönyvek megvásárlásához az államtól alanyi jogon támogatást kapó családok a vonatkozó rendeletekben szabályozott módon élhetnek a részükre járó támogatással.

III. 11.A könyvtárhasználat

Az iskolai könyvtár állománya a tanítási időben a diákok és pedagógusok rendelkezésére áll. A szolgáltatás igénybevétele díjtalan.

Az iskolavezetés könyvtárost bíz meg a könyvtárosi feladatok ellátásával. A kölcsönzők a könyvtárostól kérhetik ki a könyveket. A könyvtáros a kikölcsönzött könyvekről nyilvántartást vezet. A kölcsönzési idő: egy hónap, ami igény szerint újabb egy hónapra meghosszabbítható.

III. 12.A mindennapos testedzés

Az iskola biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket a kötelező tanórai foglalkozásokhoz. A téli hónapokban a diákok szervezett formában, tanári felügyelettel korcsolyázhatnak. Tavasszal, illetve kedvező időjárás esetén ősszel és télen is lehetőség van a testnevelés órák Városligetben való megtartására. Az iskola diákjai az erre vonatkozó igazgatói határozat alapján mentesülnek a testnevelés órák látogatása, illetve a testnevelés tantárgy értékelése alól.

III. 13.A tanórán kívüli foglalkozások

Az iskolában filmklub működik. Vetítésekre és az azokat követő beszélgetésekre kéthetente kerül sor. Filmeket pedagógusok és diákok is ajánlhatnak.

Az iskola pince-klubjában többféle időtöltésre is lehetőség nyílik tanári felügyelet mellett. A diákok igényei szerint ez az időtöltés lehet kézműveskedés, közös zene- vagy hangoskönyv-hallgatás, olvasás, társasjátékozás, kötetlen beszélgetés, vitakör stb.

A diákok a gépteremben tanári felügyelettel internetezhetnek vagy hálózatban játszhatnak, amennyiben ez az iskola működését nem zavarja.

Az iskola a szabadban is kínál programokat. A tanév folyamán többször kerül sor közös kirándulásokra.

III. 14.Az ünnepélyek és a hagyományos rendezvények

A nemzeti és iskolai ünnepek megünneplése, valamint a hagyományos rendezvények megtartása iskolai szinten történik. Az ünnep és a rendezvény felelőse mindig egy – lehetőség szerint önként jelentkező – pedagógus, illetve a diákok érintett csoportja.

A nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, mártírjaink emlékét őrző megemlékezések formája nem feltétlenül iskolai szintű. A megemlékezés felelőse mindig egy pedagógus (általában történelemtanár).

Nemzeti ünnepek: október 23. és március 15.

Iskolai ünnepek: tanévnyitó, ballagás, tanévzáró

Hagyományos rendezvények: gólyaavatás, szalagavató, karácsonyi ünnepség, reform-nap

Megemlékezések: október 6., február 25. és április 16.

III. 15.A fogadóórák

Az iskola minden pedagógusa a tanév elején kijelöli heti fogadóóráját. Ezen kívül minden pedagógus előzetes egyeztetés esetén a szülők rendelkezésére áll személyesen vagy telefonon.

III. 16.A térítési díj

Az ERG-SZKI a kötelezően előírt közoktatási feladatokon túli szolgáltatásaiért térítési díjat szed. A térítési díj adott tanévre vonatkozó mértékét és a térítési díj befizetésének rendjét a tanév elején aláírt tanulói szerződés tartalmazza.

Az ERG térítési díja a 2009-2010-es tanévben havonta 15.000 Ft.

A ERG partneriskolájába, a Talentum Művészeti Iskolába járók rászorultság alapján automatikusan csak 10.000 Ft-havi térítési díjat fizetnek.

A térítési díj részleges vagy teljes csökkentéséről írásos, megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kérelem alapján, félévente rendszeresen a Szociális Bizottság dönt.

Az iskola azon tanulói, akik tanulmányi eredménye eléri, vagy meghaladja a 4,5-es átlagot térítésmentesek. Ez az ösztönzés az iskolai létszám 5 %-ig érvényes, s a legjobb tanulókra vonatkozik.

A Bizottság évente megvizsgálja az ERG tanulói összetételét, hogy megállapítsa mely tanulók rászorultak (SNI, Talentum partneriskolába járás, roma származás, nehéz anyagi helyzet, stb.) az iskola szolgáltatásaira.

III. 17.Az ügyeleti rendszer

Az ügyeleti rendszer működésére az illetékes vezető tanár tesz javaslatot, amelyet az iskolavezetés hagy jóvá.

III. 18.A hiányzások és igazolásuk

A tanuló tanítási óráról való elengedését – indokolt esetben – írásban kérhetik társadalmi szervezetek, hivatalos szervek, valamint tanórán kívüli iskolai foglalkozások vezetői.

A szülő/gondviselő egy tanévben összesen három napot igazolhat.

A szülő/gondviselő előzetes kérése alapján a tanuló egy tanévben összesen három napot hiányozhat osztályfőnöki engedéllyel.

A szülő/gondviselő előzetes kérése alapján a tanuló egy tanévben három napnál többet kizárólag igazgatói engedéllyel hiányozhat.

A mulasztott anyag pótlásáról a tanulónak a szaktanárral egyeztetett időpontig kötelessége gondoskodni.

Amennyiben a tanköteles[2] tanuló igazolatlanul hiányzik, illetve a nem tanköteles tanuló mulasztása eléri a tíz órát, az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt/gondviselőt. Ha az igazolatlan órák száma tovább nő, a második felszólítással egyidejűleg az iskola igazgatója hivatalból értesíti a tanköteles tanuló lakhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjét. Megszűnhet a tanulói jogviszonya a nem tanköteles tanulónak, ha igazolatlan mulasztása eléri a harminc órát – feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve a szülőt/gondviselőt legalább kétszer írásban figyelmeztette.

A tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Az a tanuló, aki 250 óránál többet mulaszt, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára az osztályozó vizsga letételét. Az osztályozó vizsga letétele megtagadható, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, illetve az iskola a tanulót, illetve a szülőt/gondviselőt legalább kétszer írásban figyelmeztette.

III. 19.A tanulók jutalmazásának elvei, formái

Tanulmányi vagy közösségi szempontok figyelembevételével a nevelőtestület a DÖK javaslatainak figyelembe vételével minden hónapban kiválasztja a hónap tanulóját, akit oklevéllel jutalmaz. Az oklevél másodpéldánya az aulában kerül kifüggesztésre.

A nevelőtestület minden trimeszterben azt a két tanulót részesíti jutalomban, akinek a legjobb a tanulmányi eredménye, illetve a legtöbbet javított az előző trimeszter eredményén.

A nevelőtestület a tanévzárón jutalomban részesíti a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt elérő, illetve kiemelkedő közösségi munkát végző tanulókat.

A nevelőtestület más – előre nem meghatározott – módon is jutalmazhatja a tanulókat (színházjegy, könyv, stb.).

Tanulói közösségeket csoportos dicséretben vagy jutalomban lehet részesíteni.

III. 20.Az anyagi felelősség

A szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt a felelős személynek (személyeknek) meg kell téríteni. A szándékos károkozás természetesen fegyelmi eljárást von maga után.

III. 21.A dohányzás

Az iskolában – a Közoktatási Törvénynek megfelelően – a dohányzás a felnőttek számára csak az arra kijelölt helyen megengedett, a diákok számára pedig általában tilos.

I. 1.A gyermekvédelem

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szoros együttműködésben dolgozik a patrónussal és osztályfőnökkel, akik segítik, illetve átvállalják a családdal való kapcsolattartás feladatát. A problémák feltárása után – amennyiben a titoktartás megengedi – közösen keresnek megoldást az érintett pedagógusok vagy a teljes nevelőtestület bevonásával, vagy őket a szükséges információkról és teendőkről tájékoztatják. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tar